Ma délelőtt 11 órára hirdették meg jégcsarnokunk bezárását. Mi is odamentünk.

A három főből álló bizottság pár perccel a meghirdetett időpont után meg is érkezett a Megyeri útra. Az Újpest részéről négy ember várta őket. Amint megérkeztek, egy ősz hajú, végig vidám, mosolygós idősebb úr a csarnokba vette az irányt, ahol jó alaposan körülnézett. Mindeközben a maradék két bizottsági tag a rolba bejárónál beszélgetett Őze István klubelnökkel, Tóth András létesítményigazgatóval, Eperjesi Miklóssal, a jégpálya vezetőjével és az egyesület főkönyvelőjével.

Az eseményt messzebbről árgus szemekkel figyelte Pék György és Baróti Zsolt, a felnőtt csapat edzői, Mihály Jenő és Ancsin János utánpótlás edzők, valamint Zsuzsa néni a büféből és Tornyi Gabi főszurkolónk. Ehhez a pár emberhez csatlakozott Virág Csaba és Németh Péter a felnőtt csapat tagjai.

Nem sokkal később áramtalanították a csarnokot a műszaki dolgozók segítségével. Innen már tudtuk, hogy csak percek kérdése és rákerül a lakat a csarnokra. Lakat ugyan nem volt, de kulcs igen, így ki tudja mennyi időre, de az Újpest jégpályáját kényszerpihenőre ítélték.

Az edzők, játékosok, vezetők bíznak abban, hogy ez csak átmeneti állapot és mindent megtesznek annak érdekében, hogy minél hamarabb véget érjen ez a rémálom.

Baróti Zsolt rendkívül szomorúan nyilatkozott.

"Nagyon rossz érzés ez most. Tegnap még mosolyogtunk, mert nem gondoltuk volna, hogy ez tényleg meg fog történni. De most itt állunk és a csarnok zárva van, gyomoridegem van, ha erre gondolok. A gyerekek majd úgyis minden nap meg fogják kérdezni, hogy miért van zárva a pálya, de nagyon rossz lesz mindig azt válaszolni, hogy nem tudom. Én bízom abban, hogy ez csak egy pár napos dolog lesz. Nagyon szeretném, ha a vezetők vagy akár országos szinten is tenne valaki valamit ez ellen az állapot ellen és a gyerekek hamarosan bemehetnének a nyáron szokásos lőpadgyakorlatokat végezni."