A tegnap esti meccsre mindent lehet mondani, csak azt nem, hogy unalmas lett volna. Sorozatos hullámvölgyeink és néhány megkérdőjelezhető játékvezetői ítélet után kétgólos hátrányból fordítva szereztük meg a győzelmet Dunaújvárosban.
A csapat mintegy 30 fős kísérettel indult neki a Fejér megyei túrának. Sajnos a dob ezúttal pihenőt kapott, de a hangulatra így sem lehetett panasz. Volt is oka a vendég szurkolóseregnek a kitörő örömre ugyanúgy, mint a bosszús szentségelésre.
A találkozó első harmdában inkább az utóbbi volt jellemző az újpestiekre: hiába kezdtünk bele, hiába irányítottunk, ellenfelünk egy kósza kontrából megszerezte a vezetést (1:0). Nekünk semmi nem ment be, és emiatt helyenként igen kapkodóvá vált játékunk.
Hogy azért a boldogságból is jusson nekünk, arról Borbás gondoskodott, akinek a következő játékrész elején egy jól helyezett fonáklövéssel sikerült megszereznie egyenlítő találatunkat (1:1). A gólt követően kicsit feloldódtunk, jobban pörögtek a támadások, találatot viszont újból az Acélbikák jegyezhettek, miután egy szemmel láthatóan rosszul megítélt büntető végén Peterdi vette be Palko kapuját (2:1). Alig három perc múlva újabb kellemetlen találat született, pillanatnyi indiszponáltságunkat góllal honorálták az újvárosiak (3:1). Más okunk is volt az aggodalomra, ugyanis a második gólt megelőzően Magosi úgy a palánknak lökte Sikorčint, hogy joggal hihettük, második sorunk centere újból sérültlistára kerül. Szerencsére azonban Sikit ennél keményebb fából faragták, és pár perc múlva újra jégen volt. Hüffner a harmad végén arccal fogott egy lövést, de szerencsére ő is folytatni tudta a játékot.
A harmadik harmadra már egy jóval összeszedettebb Újpest korcsolyázott ki, és noha Ďubek nagyszerű góljára (3:2) még érkezett válasz (4:2), a terep innentől a miénk volt. A Dab játékosai elkényelmesedtek, ráültek az eredményre, mi viszont nem adtuk fel, és Németh Peti fantasztikus duplájával percek alatt egalizáltunk (4:4). Nyomtak a Lilák, mindenáron három ponttal a zsebükben szerettek volna távozni játékosaink. Németh harmadik góljának kis híja volt, Berta is veszélyeztette a hazai kaput, de Račko kapus a helyén volt. Közben Kincses játékvezető kezét egy felszabadításnál eltalálta a korong, a csapatok időkéréssel adtak neki időt az ápolásra. A hátralevő időben azonban már nem született gól, jöhetett a hosszabbítás.
A túlórában a 4 a 4 elleni küzdelem során felpörgött a játék, mindkét oldalon veszélyes akciókat kellett hatástalanítania a védelemnek. A negyedik percben aztán mindvégig zseniálisan játszó szlovák sorunk döntésre vitte a dolgot: egy támadás végén Sikorčin hozta helyzetbe a védő létére előretörő Kadlubiakot, aki közelről továbbította a pakkot a hálóba, és ezzel megszerezte csapatunk győztes gólját!
Izgalmakkal tarkított mérkőzésen győzött tehát a remény és az Újpest. Az utolsó harmad ellenállhatatlan játéka visszahozta a mieinket a nyeregbe, a hosszabbításban pedig nekünk sikerült bevinnünk a mindent eldöntő találatot. A mérkőzés után a tabellán továbbra is szorosan a Stars nyomában maradtunk, míg az Acélbikák 5 pontra leszakadtak tőlünk. Ha vasárnap rendes játékidőben sikerül nyernünk, átvehetjük a vezetést kerületi riválisunktól, és ha kedden Miskolcról is elhozzuk a három pontot, miénk a középszakasz-győzelem. Sok a "ha", de korántsem hiányzik belőlük a realitás. Legyünk kint holnap minél többen!
Kommentek