Közel két hét szünet után láthattuk újra a csapatot a jégen. A Volán második gárdája ellen az volt a feladat, hogy bebizonyítsuk, az utóbbi meccseken mutatott fásult, ötlettelen játék a múlté.

Néhány néző lézengett a fehérvári csarnokban, amikor Halassy játékvezető megadta az engedélyt a mérkőzés elkezdésére. Minden sorunkban új arcokat lehetett felfedezni, az elsőben Hüffner bekkpárja Zalavári volt, a másodikban kapott szerepet Németh Ádám, míg a harmadikban Hetler bekkelt Harmati mellett.

A bemelegítés során jó volt látni, hogy többen is felszabadultan, jó kedvvel végezték a gyakorlatokat. Bíztunk benne, hogy a pihenéssel párosított felkészülés jót tesz a csapatnak, ennek első jelét láthattuk is a melegítéskor.

Aztán alig telt el pár perc a meccsből, és már kettős előnybe is kerültünk - amit maximálisan sikerült is kihasználnunk, hiszen előbb Ďubek volt eredményes, majd az egyre csökkent előnyben Virág ütötte a pakkot Becze kapujába. Ezt követően arra számítottunk, hogy beindul a henger, de sajnos nem ez történt. A játékot uraltuk, a Volánnak helyzetecskéi sem nagyon akadtak, de mégsem sikerült eldönteni már ebben a szakaszban a mérkőzést.

A másodikra viszont sokat javult a játékunk, Ďubek újra beköszönt, majd Rafaj ütött egy igazán szép egyéni akció végén gólt, miután egy védőt és a kapust is "megetette". Még ebben a harmadban "Janó papa", azaz Zlocha is feliratkozott a góllövők közé. Ebben a harmadban már gördülékenyebben folyt a játék, vezettünk pár formás támadást is. A korábbi meccsekhez képest öröm volt felfedezni, hogy sokat csiszolódott a játékosok közti összhang, jól helyezkedtünk, felismertük a lehetőségeket, amikor a volános védelemben lyuk támadt. Tökéletesnek azért nem nevezném a játékot (Kiricsenko például még mindig nem találja a helyét), de vitathatatlanul jobb volt, mint az elmúlt meccseken.

A harmadik harmadban még háromszor beköszöntünk (Zlocha, Ďubek és Németh Péter), ám erre már volt két válasza a fehérvári alakultnak. Pedig - ahogy mondani szokták - ez "nem volt benne" a meccsben. A gólokat egyébként már nem Nemčák kapta, hanem az őt váltó Hajek, aki emellett bemutatott fontos védéseket is.

Ezen a találkozón egy pillanatig nem volt kétséges, hogy miénk lesz a győzelem. Javuló formát mutatunk, az igazán fontos meccsekre beérhet a munka gyümölcse. A meccs krónikájához tartozik még, hogy Berta Ákos kapott egy ütést a kezére, be is fáslizták, de valószínűleg tudja vállalni a játékot holnap a zöldek ellen. A csapatnak jót tett a nagy gólarányú győzelem, az erődemonstráció fontos is volt, hogy az ellenfelek lássák, újra felszálló ágba kerültünk. Az önbizalmunk növekedését Borbás Gergely szavaiban is tetten érhettük, aki a szombati edzés után azt ígérte, a következő meccseken behúzzák a három pontokat. Így legyen!

Utóirat: A békés családi hangulatot nem csak a csekély nézőszám teremtette meg a fehérvári csarnokban, hanem a vendégszektorban szállingózó hó is, amely a tetőszerkezet résein át örvendeztette meg az újpesti szurkolókat. :)