A korábban beígért Rencz-interjút néhány nap csúszással, de ezennel közreadjuk. A fiatal védő a héten igazolt át a Ferencvároshoz. Dani a távozás miértjéről és körülményeiről mesélt nekünk.

Két héttel ezelőtt leültünk Pék Györggyel, hogy a jövőmről beszélgessünk. Megvitattuk, hogy miután nappali tagozaton végzem a főiskolát, nem tudok rendszeresen járni az edzésekre. A csapat főleg délelőttönként gyakorol, délután ritkábban edzünk. Ez annak köszönhető, hogy sokszor van olyan hetünk, amikor zsinórban három meccset is játszunk. Majd' minden másnap az ifi csapattal kellett készülnöm, ami a fejlődés szempontjából nem volt számomra megfelelő. Ezek után persze már nem is kaptam annyi játéklehetőséget, amennyit szerettem volna. Teljesen normálisan, baráti hangnemben beszéltük meg a dolgot az edzőimmel és a vezetőkkel. Úgy akartuk intézni, hogy mindkét fél jól járjon. Ekkor döntöttünk úgy, hogy visszamegyek a Fradiba. Más csapatba nem tudtam volna átigazolni, mivel nekem Budapesten kell maradnom, a Starsnál pedig ugyanaz lenne a helyzet, mint Újpesten volt. A Ferencvárosiak azt mondták, kellek nekik, és rendszeres játéklehetőséget is tudnak nekem biztosítani. Ott jobban tudok majd érvényesülni. Ahhoz, hogy Újpesten alapember legyek, egyszerűen nem vagyok elég profi; főleg úgy, hogy sok időmet veszi el a főiskola. Mindezek mellett szeretném hangsúlyozni, hogy az egykori újpesti csapattársaimmal még mindig nagyon jóban vagyok. Mindenkit szeretek, nagyon mély barátságokat kötöttem itt az elmúlt években, és nagyon fáj, hogy itt kell hagynom a csapatot. Soha nem fogom elfelejteni ezt a két és fél-három évet, amíg itt játszottam. Remélem, hogy a szurkolók is megértik ezt, mert én Újpesten nagyon jól éreztem magam. Nagyon nehéz volt így dönteni, de úgy érzem, ezt kellett tennem.

Hogyan fogadtak a Fradiban a régi-új társak és az edzők?

Pindák László vezetőedző nagyon örült a döntésemnek. Már nagyon régóta hívott a Fradiba, mivel a Ferencvárosnál hátvédhiánnyal küzdenek. Az ottani csapattársakkal - miután nem olyan nagy a magyar mezőny - már ismerjük egymást. Amikor ideköltöztem Németországból, először a Fradiban játszottam, úgyhogy tudták, hogy ki vagyok és mire vagyok képes. Rendesek voltak velem.

Van esélye annak, hogy egyszer még lila-fehér mezben látunk viszont?

Részemről ennek semmi akadálya. Mindenkitől jó szóval köszöntem el, mindenki sok sikert kívánt nekem a továbbiakhoz. Még nem tudom, mit fogok kezdeni, ha elvégeztem a főiskolát, egyáltalán fogok-e még jégkorongozni. De ha így hozná a sors, szívesen játszanék még Újpesten.

Jövő hét pénteken Peterzsébeten játszik örökrangadót a két együttes. Pályára fogsz lépni?

Úgy vélem, elég régóta jégkorongozom ahhoz, hogy játék közben el tudjak vonatkoztatni a történtektől. Nem egy ember mondta az öltözőben, hogy vegyek majd fel csuklóvédőt, mert oda fognak ütni. De én ezt el is várom. Én is oda fogok ütni, ha úgy alakul. A jégen nincs barátság. A mérkőzés után pedig reményeim szerint majd megiszunk egy sört...