Ahogy ígértük, ezennel kellő részletességgel beszámolunk a tegnapi NZ Stars - Újpesti TE mérkőzésről. Igazság szerint a 6:1-es hazai győzelemmel zárult találkozón többet vártunk volna csapatunktól, és ezzel valószínűleg nem vagyunk egyedül. Mégis - ahogy azt a kommentekben is többen kifejtették - be kell látnunk, egyelőre ennyi van a csapatban.

Itthon voltunk, mégis idegenben. A IV. kerületi rangadót furcsamód egy-két éve még a Ferencváros és az Újpest összecsapásai jelentették, manapság viszont új városrészi riválissal kell szembenézniük a lila-fehéreknek. Az NZ Stars válogatott és ex-újpesti játékosaival komoly akadályként tornyosul minden csapat előtt, amely az ő ellenében kíván előrébb jutni a tabellán. A szezon előtt sokak által temetett Újpest azonban erején felüli idénykezdetével  bizonyította, hogy képes felvenni a kesztyűt, és nem mond le észak-pesti hegemóniáról. Tegnap lehetőségünk volt ezt szemtől szembe megmutatni - valamiért mégsem sikerült.

Nagy reményekkel indult el Káposztásmegyerre mindenki, akiben lila vér csörgedez, hisz' az elmúlt hetek produkciója joggal engedte őket hinni abban, hogy ezen az estén is felborul a papírforma, és "vendég"-győzelem születik. A kezdőbuli után azonban máris sejteni lehetett, hogy valami nincs rendben. A Stars játékosai nagyon belekezdtek, és mi jó ideig csak kerestük a pályán mind a pakkot, mind magunkat. Az 5. percben aztán ez már az eredményjelzőn is világosan megmutatkozott: Fodor Csanád tudta vinni egyedül a korongot Nemčákra, aki nem tudta védeni a fiatal erdélyi lövését (1:0). Nem sokkal ezután emberelőnybe kerültünk, de Rúfus hiába eresztett meg két kemény löketet is távolról, egyik lövésbe sem kellett beleavatkoznia Wållberg kapusnak. Sőt, ezután még Svasznek és Majoross is ziccerbe került a túloldalon, így csak a jó szerencse mentett meg minket az újabb ellenfél-góloktól. Miután fordult a kocka, és mi kerültünk hátrányba a 9. percben, Berta egy kontrából majdnem egalizált, de a káposztásmegyeri alakulat portása kitűnő napot fogott ki, mindent hárított. Ettől kezdve megváltozott a meccs képe, mi vettük át a mezőny irányítását. A Sztárok többször is bizonytalankodtak hátul, és mi is gyakran veszélyeztettük kapujukat - a szerencse azonban nem volt velünk, és egyfelől buta kiállításokkal (Nemčák lőtte ki a plexi felett a korongot), másrészt gyatra helyzetkihasználással kísértettük a sorsot. Hiába ugrott ki Kadlubiak többször is emberhátrányban, hiába lőttünk sokat és uraltuk a mezőnyt, ez a harmad nem rólunk szólt. A 16. percben egy bődületes Stars-os kapuvas csattant, majd fél perccel később Rúfust küldte ki a vezetőbíró jogtalanul a büntetőpadra. Berta indítása után Borbás helyzetbekerülését akadályozta meg szabálytalanul Gergely Csaba, de a létszámfölényes játékban egyedül Kadlubiak tudott megereszteni egy életerős lövést Wållberg felé. A játékrész utolsó percében is volt okunk az idegeskedésre: Védekezésünk nagyon elfásult, így Majoross többször is helyzetbe tudott kerülni - ám gól már nem esett a pihenőig.

A második harmadban teljesen elolvadt addigi fölényünk, egyenlő erők harca folyt sokáig a pályán. Oda-vissza pattogtak a támadások, egyik csapat sem tudta huzamosabb ideig magánál tartani a korongot. A szerencse továbbra sem tartott velünk: Borbás csúszott el egy újpesti akciónál, majd 1 perc múlva tovább nőtt a hazai előny, Gergely Csaba vágta be a játékszert a hálónkba egy kapu előtti kavarodásból (2:0). Eztán Harmati is lőtt, a szlovák sorunk is beszorította az ellenfelet a saját harmadába, találatot mégsem jegyezhettünk. A védelmünk sajnos jól láthatóan nem állt a helyzet magaslatán, sokáig mi sem tudtuk kihozni a pakkot, majd Holéczy egy ügyes egyéni akció után zavartalanul lőhetett kapura. Támadó szekciónk hiába ment előre, továbbra sem tudta bevenni Wållberg kapuját: Virág kerülte meg a kaput, majd középre tette a korongot Borbásnak, aki előbb korcsolyájával levette azt, majd fonáklövéssel próbálkozott, de Szajbert Krisztián gyorsan belegyűrte őt a jégbe. Furcsa volt látni az ilyen és ehhez hasonló "újpesti az újpesti ellen" ütközeteket, ezt szoknia kell még látószervünknek. Emberelőnyben sokat lőttünk, de a kapus vagy a blokk mindig a pakk útjába állt, ráadásként Ďubeknek az egyik lövőhelyzetnél kettétört az ütője. A hazaiak többször is meg tudtak ugrani kontrából, de komolyabb baj egyelőre nem lett ebből. A durvaság már ekkor kezdett elburjánzani mindkét oldalon, a találkozó felétől igencsak megszaporodtak a szurkálások, akasztások, kakaskodások. A 34. percben aztán már nem tudtuk tartani magunkat, Holéczy szerzett közelről egy igencsak szerencsés gólt, amelyben azért része volt Nemčáknak is, aki hamar elfeküdt, és ezzel teljesen üresen hagyta a kapu bal oldalát (3:0). Szűk 2 perccel később jött aztán a ráadás, Kangyal bőrözte be közelről egy kapumegkerülős beadás után egyre indiszponáltabbá váló kapusunkat (4:0). A harmad vége felé nekiveselkedtünk, mindenáron próbáltunk szépíteni, de hátul megint elaludtunk: Kangyal semmitől sem zavartatva lőhette el a korongot 4 méterről, majd a kipattanóra érkezett Gergely, és az újból csak hason fekvő Nemčák mellett az üres kapuba tette a pakkot (5:0). Ezzel immáron konstatálhattuk, hogy hátsó alakzatunk tehetetlenségéből és csatáraink gólképtelenségéből adódóan irreálisra nőtt a különbség a két csapat között - és még nem volt vége.

A záró húszpercre sem változott semmi, védekezésünk továbbra is rendkívül bizonytalan volt, és elöl is gólképtelenek maradtunk. Gergely hatalmas ziccerbe tudott kerülni a 42. percben, amikor is egy saját harmadunkban eladott korong után egy hazai lövés kipattant Nemčákról, majd az egykori újpesti gólzsák esésből tette a kapura a játékszert, ami nagy szerencsénkre elcsorgott a gólvonal mentén. 2 perccel később Rúfus lövését magabiztosan hárította a túloldalon a már-már extázisban védő Wållberg, tényleg nem ment be semmi. Kašpárek kis idő múlva ellőtte Hüffner lábát, de védőnk hamar átvészelte az ezzel járó fájdalmat. A játék képe továbbra is kiegyenlített maradt, a Stars támadói mégis veszélyesebbek voltak a kapunk elé érve, mint mi az ő oldalukon. Zlocha balról érkező lövését szokás szerint kivédte a svéd hálóőr, majd  a 47. percben hátul eladtuk a korongot, és sokáig beszorított minket ellenfelünk. A tisztázás után tűnt fel, hogy emberelőnyben vagyunk... A fór során azért párszor meg tudtuk járatni a pakkot az ellen harmadában, de az utolsó passz csak nem jött össze. A szlovák sorunk a meccs vége felé egyre többet volt a jégen, úgy tűnt, Pék mester már csak tőlük várja a szépítést. De hiába sorozták légiósaink a Sztárok ketrecét, egyik lövés sem akadt be. Eztán egy szerencsétlen ütközés nyomán tovább sötétült az újpestiek amúgy sem fénylő kedélye, Borbás sérült meg egy szerencsétlen ütközés nyomán. Ezúton is mielőbbi gyógyulást kívánunk neki, és reméljük, pénteken már újra csatasorba állhat! A 13. percben tovább nőtt az ütők halálozási aránya, miután Kadlubiak indítási kísérletét hiúsította meg Föld körüli pályára álló ütőtolla. Rúfusnak ekkor már többször is elborult az agya, sorozatos durvaságait látván érzékelni lehetett, hogy nagy show lesz a meccs végén. Szomorúan írom le, hogy az 54. percben már meg sem lepődtünk védelmünk újabb hibáján, midőn Becze Tihamér lőhette a kapunkra teljesen egyedül a korongot, majd a Nemčákról megintcsak kipattanó pakkot Holéczy emelte a hálóba a fetrengő szlovák portás felett (6:0). "Ebből már kiütés lesz - gondoltuk-, de azért egy gólt illene bevágni." A kiállított Rúfus helyett Strausszal felálló légiós alakulatunk újból sortűz alá vette a káposztásmegyeri csapat kapuját, és az így kialakult fölény az 55. percben induló kettős fórunk után csak nőttön nőtt. Ekkor időt kértünk, majd Pék György lehozta Nemčákot. Ezután sikerült felállnunk, és sokszori próbálkozás után végül Sikorčinnak sikerült megszereznie becsületgólunkat, miután Rúfus és Berta révén átjátszottuk magunkat a 3 védekező játékoson, és végre sikerült túljárni Wållberg eszén is (6:1). A szépítő találat után felfokozódott a hangulat: Sikorčin és Kangyal közepes, majd Hüffner és Szajbert Krisztián kisebb összetűzése az 58. percben csak a jéghegy csúcsa volt, ugyanis az utolsó minutumban következett be az, amit már régóta sejteni lehetett. Ekkor Hetler és Kašpárek akaszkodott össze, majd az időközben a jégre keveredő Rúfus is összebalhézott Svasznekkel. Hatalmas csetepaté alakult ki, osztották egymást a felek rendesen, végül minden résztvevően fegyelmi kiállítás lett a jutalma. Egyedül Rúfus lett az, aki eltiltást is kapott, ennek időtartama minden bizonnyal utólag dől el, az MJSZ fegyelmi tárgyalása után. A hátralévő fél percben egy-két további durváskodástól eltekintve nem történt semmi érdemleges, vége lett a minden szempontból csúfos mérkőzésnek.

Legközelebb pénteken játszanak újra fiaink, amikor is a mindezidáig veretlenül a tabella első helyét uraló HC Csíkszereda érkezik hozzánk vendégségbe. Rúfus - és talán Borbás - nélkül elég nehéz dolgunk lesz, de bízunk abban, hogy jó játékkal meg tudjuk majd szorongatni a székelyeket.

2008. szeptember 28., vasárnap

NZ Stars - Újpesti TE 6:1 (1:0, 4:0, 1:1)
Ice Center, 400 néző

Jv.: Halassy György, Németh Márton, Nagy Attila

Stars: Wållberg - Svasznek, Kangyal, Maszlov, Majoross, Kašpárek - Lencsés, Szirányi, Szappanos, Holéczy, Fodor Cs. - Nagy R., Szajbert K., Németh P., Gergely, Hertl - Ványi, Bereczki, Becze T., Wéber, Szajbert P.; Rajna (kapus)

Újpest: Nemčák - Hüffner, Hetler, Virág Cs., Borbás, Berta - Kadlubiak, Rúfus, Ďubek, Sikorčin, Zlocha - Horváth D., Harmati, Németh Á., Roczanov, Rafaj - Strausz, Zalavári, Csányi, Markó; Hajek (kapus)

Gólok:
1:0 04:11 - Fodor Cs. (Szappanos, Holéczy)
2:0 23:17 - Gergely (Németh P.)
3:0 33:53 - Holéczy (Hertl, Majoross)
4:0 35:37 - Kangyal (Kašpárek, Majoross) e.e.
5:0 37:33 - Gergely (Kangyal)
6:0 53:29 - Holéczy (Becze T., Szappanos)
6:1 56:24 - Sikorčin (Berta, Rúfus) kettős e.e.

Kapuralövések: 40 ill. 45

Védési százalék: Wållberg 97,78% ill. Nemčák 85%

Kiállítások: 20 perc és 2 db 5 perc + végleges fegyelmi (Svasznek, Kašpárek) ill. 22 perc, 10 perc fegyelmi (Harmati), 5 perc + végleges fegyelmi (Hetler) és végleges kiállítás (Rúfus)

A MOL Liga kanadai táblázatán 18 pontjával Ladislav Sikorčin tartja első helyét, míg a meccsen pont nélkül maradó Vladimír Ďubek visszacsúszott a 3. helyre (13 pont). Ján Zlocha már csak a 13. (9 pont), Berta Ákos viszont gólpasszával szintén 9 pontos lett, és ezzel Zlocha mögött ő a 14. helyezett. Borbás Gergely nem tett hozzá eddigi 6 pontjához, és ezzel a 36. helyre csúszott vissza. Virág Csaba ugyanígy járt, ő most 6 ponttal a 40-edik. Igor Rúfus asszisztjával a 45. helyre lépett elő (5 pont), míg Németh Ádám helyet cserélt vele, így övé az 51. hely (5 pont). Rafaj Attila 4 pontjával most az 55., Juraj Kadlubiak pedig ugyanennyivel a 60. helyet foglalja el. Hüffner Adrián 3 pontja most a 90. helyhez elég, Roczanov Dezső pedig 2 pontjával a 102. a sorban. Hetler Ádám 1 góljával a 133. helyezett, Ján Michálek pedig mivel nem is játszott, nem is tudott mit tenni az ellen, hogy 1 gólpasszával a 149. helyre csússzon vissza.

A kapusstatisztikán Juraj Nemčák a mai, rendkívül szerény 85%-os védési hatékonyságával a 10. helyről visszaesett a 14.-re, míg az ezúttal szabadnapos Matúš Palko 86,25%-ával vasárnap egy hellyel lépett hátrébb, így ő most a 13. helyezett a kapusranglistán. Hajek Márk továbbra is 100%-os.

Az Újpesti TE ezzel a meccsel a 3.-tól a 6. helyig meg sem állt a tabellán, ráadásul a magyar csapatok közül immáron az NZ Stars és - remélhetőleg csupán ideiglenesen - az egy meccsel többet játszott Dab.Docler is megelőzi.

A házi pontlista most így néz ki:

Jelmagyarázat:

M = Mérkőzések
G = Gólok
A = Asszisztok (gólpasszok)
P = Pontok