Eljött hát a nap, midőn láthattuk jégre lépni felnőtt csapatunkat. Ha erre az előzetesen meghirdetettnél néhány órával többet is kellett várni, ami késett, nem múlott. Az U20-as magyar válogatott ellen mutatkoztak be fiaink, több-kevesebb sikerrel.
Kezdjük egy meglepetéssel, amely a meccskezdés tájékán ért minket. Egy taxi fordult be a jégcsarnok parkolójába, megállt előttünk, majd egy daliás fiatalember szállt ki belőle. Kivette a csomagtartóból a szerelését, és megindult az alagsori öltözők felé. Miután sietve elrobogott előttünk, nem maradhatott bennünk kétség afelől, hogy akit az imént láttunk, nem volt más, mint a HC Csíkszereda sztárigazolása, Mihály Árpád. Kíváncsiak voltunk, mi keresnivalója lehetett itt, ahol a madár sem jár, nemsokára azonban feloszlott a köd: a tavalyi olasz bajnok Bolzano ásza ma Újpest-mezben játszik. Az erdélyi-amerikai csatár arról is gondoskodott, hogy a közönség jól meg tudja őt különböztetni a többiektől, ugyanis a csapattársaktól eltérően fehér mezt húzott.
Az idény legelső mérkőzésére kilátogatott szép számú, mintegy 100-150 fős nézőhad nem is várhatta volna jobban a kezdést, a Ďubek – Borbás – Mihály felállású első sor sokat ígért a hazai hoki ínyenceinek. Bár a délelőtti edzésen megjelentek közül Hüffner, Kadlubiak, Markó és Strausz is a lelátón foglalt (álló)helyet, ideiglenesen néhány junior válogatott játékossal erősödtünk Papp Csaba, Wéber Zsolt, Balogh Bálint, valamint a saját nevelésű Jankovics Péter és Zalavári Bence személyében. Később azonban kiderült, a fiúk jéghiánya és a nagyfokú összeszokatlanság ma túlontúl nagy súlyt helyezett a mérleg számunkra kedvezőtlen oldalon lévő serpenyőjébe. A bizonyítás vágyától nekiveselkedett fiatalok küzdöttek, hajtottak, nemsokára Magosi révén be is gyötörték az első gólt Palko kapus ketrecébe (1:0). Úgy tűnt, hiába az egy sornyi rutin csapatunkban, ez nem a mi napunk. A játékrész vége felé azonban visszajött a remény: a mindvégig kicsit visszafogottan, ámde így is látványosan játszó Mihály hatalmas gólt akasztott Rajna hálójába (1:1). A körülbelül félórányi első játékrész végéig nem sokat változott a játék képe: mindkét oldalon felváltva támadtak a felek, de a befejezés valahogy senkinek sem jött össze.
A szünetben kapust cseréltünk: az ezúttal is kiválóan védő Palko helyére a meccs idejére kölcsönkapott Meretei állt be. A második „félidőben” azonban az U20-asok egyre vérmesebben támadtak, és ennek meg is lett az eredménye: úgy fél óra elteltével már 6:1-et mutatott a képzeletbeli eredményjelző. A mintegy 50 perces játékrész utolsó felében már a mieink is kezdtek éledezni, végül Berta egy szép egyéni akció végén be is varrta laposan második, és egyben utolsó találatunkat. A meccs képe alapján kicsit eltúlzott a gólkülönbség, bár be kell látnunk, ennél többre lettünk volna ma képesek. Öregek, fiatalok egyaránt jól küzdöttek, de látszott, hogy néhány hétnek el kell még telnie ahhoz, hogy a játékosok megfelelő erőnléti állapotba kerüljenek, leküzdjék az ilyenkor szokásos mozgáskoordinációs problémákat, és igazán érezzék egymást a pályán. Keseregni azonban nincs idő, máris a holnapi mérkőzésre kell készülni, amely ugyanebben az időpontban fog kezdődni, tehát 18 órakor.
2008. július 21., hétfő
Magyarország U20 – UTE
6:2 (1:1, 5:1)
Magyarország U20: Rajna – Orbán, Szepessy, Maklári, Somogyi, Erdélyi, Kiss D., Hetényi, Kóger, Nagy G., Roczanov, Magosi, Tóth A., Jonkl, Virág T., Fekti, Dancsfalvi, Győri, Pavuk, Maszlov, Bálizs (kapus)
UTE: Palko – Hetler, Balogh, Ďubek, Borbás, Mihály, Harmati, Farkas, Berta, Németh, Virág Cs., Zalavári, Wéber, Haluska, Csányi, Kapolyi, Jankovics, Papp, Meretei (kapus)
Újpesti gólok: Mihály, Berta
A mérkőzésről hamarosan újabb képekkel és videó-összefoglalóval is jelentkezünk, győzzétek kivárni. Az interjúkkal sajnos kicsit várnunk kell, mivel a játékosoknak ma reggel az egyesület vezetői megtiltották, hogy nyilatkozzanak.
Kommentek